9.A 5. forduló

Egyesült Királyság ünnepei
Lista Anglia ünnepeiről:
- Január 1.
- Január 2.
- Nagypéntek
- Húsvéthétfő
- Május első hétfője- Bank Holiday (májusi bankszünnap)
- Május utolsó hétfője- Bank Holiday-Whitsun (tavaszi bankszünnap-pünkösd)
- Augusztus első hétfője- Bank Holiday (bankszünnap csak Skóciában)
- Augusztus utolsó hétfője- Bank Holiday (bankszünnap csak Angliában és Walesben)
- Gay Fawkes Night – november elején van
- November 11. Remembrace-day
- December 25. Karácsony – Christmas Day
- December 26. Karácsony másnapja – Boxing Day
A Bank Holiday, azaz a bank szünnap:
Britanniában számos munkaszüneti napot “bankszünnapnak” hívnak, ugyanis ezeken a napokon a bankok törvény szerint zárva tartanak. A legtöbb “bankszünnap” hétfőre esik. Bizonyos munkaszüneti napokon, elsősorban Karácsony napján, az üzletek, múzeumok, műemlék-épületek, sportközpontok, stb. zárva tartanak.
Gay Fawkes Night:
A Guy Fawkes Night vagy másképp Bonfire Night, egy évente megrendezésre kerülő ünnepség Anglia szerte, mely a „Puskapor terv” bukását (1605. november 5.) jelzi.
A „Puskapor terv” egy összeesküvés volt, egy csoport katolikus között Angliában, 1605-ben, mely arra irányult, hogy megölje I. James királyt, és a protestáns arisztokratákat a londoni parlament felrobbantásával. Emellett az is szándékukban állt, hogy elrabolják a királyi család gyermekeit, és felkelést szítsanak a protestánsokkal szemben. Az egyik legismertebb összeesküvő Guy Fawkes volt, ezért is nevezik ezt az éjszakát Guy Fawkes éjszakának. Az összeesküvők végül is lelepleződtek, és letartóztatták őket. Miután bűnösnek találtattak, felakasztották, lovakkal húzták, végül felnégyelték az összeesküvés tagjait. Guy Fawkes volt az utolsó, akit fel akartak kötni, de ő leugrott, eltörte a nyakát, és így megmenekült a többi kínzástól.
November 5-én, mikor a terv meghiúsult és az összeesküvők lelepleződtek, Londonban máglyákat gyújtottak, hogy megünnepeljék a király megmenekülését. Ezzel hagyományt állítottak, amely még ma is él Nagy-Britannia szerte.
A máglyagyújtás során, a gyerekek elkészítik mindenféle hulladékból Guy Fawkes hasonmását, és elégetik a máglyán. Manapság, már nem csak máglyákat gyújtanak, de tűzijátékokat is rendeznek. Az ünneplés mellé természetesen erre az alkalomra készített ételek is járnak. Hagyományosan ilyen étek a máglya vajkaramell, a karamellel borított alma, illetve gyakran esznek alufóliába csomagolt, és a máglya tüzében megsütött krumplit is.
Különböző énekekkel is megemlékeznek erről a napról.
Remembrace-day
Ezen a napon emlékeznek meg az angolok az I. és a II. Világháborúban illetve egyéb háborúkban (pl. Afganisztán) elesett katonákról, akik az életüket adták az országért. Az év 11. hónapjának 11. napja és 11. órája jelöli a napot, amikor 1918. november 11-én aláírták az első világháborút lezáró fegyverszünetet. Ezen a napon, délelőtt 11 órakor elhallgattak az akkor már 4 éve folyamatosan zúgó fegyverek a Nyugati fronton.
Egy időben, Fegyverszünet Napnak hívták, de a II. Világháború után átnevezték Emlékezés Napnak, és attól kezdve nemcsak az első, de a második és egyéb háborúkban elhunyt férfiakra és nőkre is emlékeznek. Az országszerte templomokban és emlékműveknél zajló megemlékezések, a november 11-hez legközelebb eső vasárnap zajlanak.
A nemzeti megemlékezés helyszíne a Cenotaph-nál van, vagyis az emlékműnél, amely azoknak a hősöknek a számára készült, akiknek holttestét soha nem találták meg. Ezen a nagyszabású eseményen maga a királynő is részt vesz, valamint a miniszterelnök és más politikusok, a még életben lévő veteránokkal és családtagjaikkal együtt.Ezen a napon, de szinte egész novemberben is, kokárdákat viselnek az emberek, és koszorúkat valamint kicsi fakereszteket helyeznek el a háborús emlékműveknél. Az emlékezés során kétperces csenddel tisztelegnek a háborús hősök előtt, melyet az úgynevezett „utolsó takarodó” vagyis „Last post” kürtszóval vezetnek be. A katonai életben a „Last Post” a nap végét és a végső búcsút is jelenti.
Karácsony
Londonban már november közepén kigyúlnak a karácsonyi fények, és minden üzlet, utca karácsonyi díszben pompázik. Ilyenkor érdemes ellátogatni a főbb bevásárló utcákba, mint például az Oxford Street, és megcsodálni a csodálatos utcai fényeket, na meg a különböző üzletek kivilágításait. Egy csapásra karácsonyi hangulatban érezhetjük magunkat!
 November közepétől január elejéig London rengeteg nevezetessége mellett jégkorcsolyapályát állít fel. A korcsolyázás szerelmesei élvezhetik a jeget, a Tower Bridge lábánál, a Természettörténeti Múzeum csodálatos épülete mellett és még számos helyen. Mindezek persze még szebbek este, amikor kigyúlnak a fények. Londonnak is van saját karácsonyfája, melyet minden évben az egyik legszebb és legforgalmasabb terén, a Trafalgar Square-en állítanak fel. A fenyőfa nem is akárhonnan, hanem Norvégiából érkezik! Tudni kell ugyanis, hogy a norvégok, hálájuk kifejezéseként (az angolok II. világháborúban nyújtott segítségükért) küldenek fenyőfát az angol fővárosnak, minden évben, 1947. óta. A fa általában 20 méter magas és 50-60 éves. A fenyőfa január 6-ig látható a téren.
Decemberben rengeteg vásárt tartanak egész Londonban, ahol mindenféle karácsonyi dolgot lehet venni. Még ha nem is veszünk semmit, a hangulat miatt érdemes meglátogatni ezeket a helyeket.
Minden decemberben megrendezik a „Karácsony puding verseny”-t is. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az emberek különféle karácsonyi jelmezekbe öltöznek, és a kijelölt pályán futnak a cél felé, a kezükben egy karácsonyi pudingot egyensúlyozva. Akadályok is vannak, amiket ki kell kerülniük, mint például liszttel töltött lufikat – hogy még viccesebb legyen az esemény. A karácsony pudingról, vagyis „Christmas Pudding”-ról azt kell tudni, hogy hagyományos karácsonyi desszert Angliában. Mindenféle aszalt gyümölcs van benne, néha még brandy is.
A templomokban, tereken karácsonyi ének hallható, különböző kórusoktól, akik a befolyt pénzt jótékonyságra fordítják. Énekesekkel találkozhatunk például a St. Paul katedrálisnál, vagy éppen a Trafalgar téren, a karácsonyfánál.
Shrove Tuesday másnéven Pancake Day
Pancakes day annyit tesz, Palacsinta nap. A legmeglepőbb, ilyen ünnep Magyarországon is van, csak aki nem szokott böjtölni, az nem feltétlenül tudja.
De, miért esznek palacsintát ezen az utolsó, böjt előtti napon az angolok? Mivel, a böjt az önmegtartóztatás ideje, húshagyó kedd az utolsó nap arra, hogy elcsábítsuk magunkat finom ételekkel, és hogy felhasználjuk azokat az ételeket, hozzávalókat, amik böjt alkalmával nem megengedettek. Ilyen a hús mellett a tojás, zsír és vaj is.
Ezen a napon, számos helyen Angliában, úgynevezett „palacsinta futóversenyt” is rendeznek. Ez éppen olyan, mint mondjuk egy 400 méteres futóverseny, azzal a különbséggel, hogy a rajtjel elhangzása után a futók nem szimplán futnak, ahogy azt már megszoktuk, hanem egy palacsintasütővel a kezükben, futás közben dobálják a palacsintát a levegőbe, majd elkapják. Nagyon vicces esemény, és persze nagyon népszerű is.A hagyományos angol palacsinta egyébként egy kicsivel vastagabb magyar rokonánál, de ezt is rögtön, sütés után fogyasztják. Nagyon régen hússal ették, ami luxusnak számított akkoriban. Napjainkban azonban inkább porcukorral és kevés citromlével fogyasztják, illetve egyéb édes tölteléket használnak, mint mondjuk a juharszirup.
Húsvét
Emberek millió ünneplik e napon Jézus feltámadását szerte a világban, többet között Angliában is. Többnyire hasonló hagyományokkal találkozhatunk, mint Magyarországon, de azért vannak eltérő elemek is.
Angliában is szokás például képeslapot küldeni, és itt is a nyuszi hozza a gyerekeknek az ajándékot, amit fészekben vagy a kertben rejtenek el. Szintén hagyomány a tojásfestés is, különböző színekkel, technikákkal. A tojásfestést I. Edward királytette még népszerűbbé, ugyanis 1290-ben 450 tojás megfestését rendelte el húsvéti ajándékként.Vasárnap reggel templomba mennek az emberek, melyek gyönyörűen fel vannak díszítve különböző virágokkal, például liliommal. Az emberek ilyenkor a legszebb ruháikat veszik fel, és a nők és gyerekek nagyon gyakran viselnek úgynevezett „húsvéti kalapot” (Easter Bonnet), mely egy virágokkal feldíszített kalap.
Szokás még, hogy szentelt vizet visznek haza, ezzel áldják meg a házukat, családjukat. Azonban maga a locsolkodás errefelé nem elterjedt szokás.
Húsvét hétfőn tojásgurító versenyeket rendeznek az emberek. Felmennek egy domb tetejére, és onnan legurítják a tojásokat. Az nyer, akinek a tojása először ér le a völgybe. Ez egy igen népszerű játék ilyenkor. Számos helyen táncos, zenés ünnepségeket, felvonulásokat, versenyeket rendeznek.
Az ünnepek alatt itt is meglátogatják egymást a családok, vagy elutaznak pár napra pihenni.
Természetesen az angoloknak is van saját, hagyományos húsvéti ételük. Reggel általában főtt tojást esznek. Vasárnap este, ünnepi vacsoraként (itt a vacsora a főétkezés, és nem az ebéd), sült bárány kerül az asztalra mentaszósszal, zöldségekkel, krumplival. Desszertnek Simnel Cake-et készítenek, mely egy marcipánnal fedett gyümölcsös torta (mint a gyümölcskenyér). Egy másik édesség, ami nagyon népszerű húsvét táján, a „Hot Cross Buns”. Ez egy mazsolás péksütemény, aminek a tetejét sütés előtt kereszt alakban bemetszenek, majd sütés után a mélyedést megtöltik fehér cukormázzal.

9.A 4. forduló

A holland „hungaricumok”

Hungaricum a csak Magyarországra jellemző, itt készített és itt található jellegzetességek, így hát ilyet kellet keresnünk Hollandiából is. :)

A szélmalmok:
Nem csak őrlésre használják őket, de ezek segítéségével szivattyúzzák vissza a vizet a mélyföldről a tengerbe. (Tudni illik, Hollandiában a tengertől elhódított területekből segítség nélkül igen sok terület lenne a víz alatt. Legmélyebb pontja ((-6,7 m)) Rotterdamtól északra található. A hollandok a vihardagályok ellen először magaslatokat emeltek, majd gátakat építettek, és szélmalmokkal szivattyúzták vissza a tengerbe a vizet. A tengertől visszahódított területek neve polder. A ‘marsch’ Hollandia legtermékenyebb és legsűrűbben lakott része, de az ott élőket folyamatosan veszélyeztetik a vihardagályok. Védelmükre a 20. században két nagy létesítményt is építettek.)

http://hollandia.utazni.info/wp-content/main/2009_10/Hollandia002.jpg

A fapapucs:
Ki ne ismerné a széles talpú, különböző színes mintákkal díszített fatalpú papucsokat?
Ilyen lábravalót már körülbelül 500 éve készítenek Hollandiában, különösen az ország keleti részeiben. Az első földművesek facipője egy pár deszka volt, amit szíjjal erősítettek a lábukra. Az igazi fapapucs-ipar a középkor első felében alakult ki. 1550-ben a festő Pieter Breughel még kézzel készítgette és pingálta a lábbeliket, majd a 18. századtól a fapapucs-gyártás a gépi termelésnek köszönhetően jelentősen egyszerűbbé és gyorsabbá vált. Ettől kezdve az egész országban elterjedt ez a különös cipő, s igen fontos kereskedelmi termékké vált. A háborúk idején a termelés visszaesett, ám 1976-ra már 3 millió pár klumpát készítettek a mesteremberek.

A papucsgyártáshoz nyárfát használnak, ez nem nehéz, nincs rossz szaga, elég erős, mégis könnyű megmunkálni. Ezek a fák ráadásul gyorsan is nőnek; kb. 20-25 év után már fel lehet használni anyagukat – és természetesen a helyükbe újakat lehet ültetni. A fapapucs igen meleg lábbeli, ezért különösképpen kedvelt hideg teleken. Szélsőségesen hideg napokon szalmával szokták kibélelni.

A klumpák festése és díszítése teljes mértékben kézzel történik igazi mesteremberek által. Sok helyütt látni viszont festetlen, ám mégis szemrevaló darabokat is. Ezeket a festetlen papucsokat általában hétköznap viselik, hogy a mintázat ne kopjon le olyan hamar. Vasárnaponként azonban mindenki előveszi a szépen kifestett cipellőket, amelyeket Hollandia-szerte más és más mintázat díszít.

http://2.bp.blogspot.com/_s3-Qw_4i-8w/TUcCcBeD_VI/AAAAAAAABMQ/OVVn6e1SOMk/s1600/wooden-shoes-photo_985443-770tall.JPG

A tulipán:
Az 1500-as években az emberek még gyilkolni is képesek voltak néhány tulipánhagymáért, abban az időben ugyanis nagy hiány volt belőlük. A virág egészen pontosan 1554-ben került Törökországból Hollandiába. Gyorsan elterjedt, és ma már az ország nyugati területein számos helyen művelnek tulipánföldeket. A XVI. század óta a termesztők a legkülönfélébb színkombinációkat „próbálták ki”. A legritkább fajta tulipánhagyma értéke kb. a súlyával megegyező súlyú arany ára. Különösen tavasszal lélegzetelállítóan szépek ezek a négyzetkilométereken elterülő, gyakran természetellenes színekben pompázó növénytengerek. A világ legnagyobb tulipánkertje Keukenhofban található. Olyan hatalmas, hogy egy nap alatt nem is lehet bejárni.

http://nagyitas.net/wp-content/uploads/2011/04/tulipan-mezok-hollandiaban-via-dailymail.co_.uk_.-12jpeg.jpeg
http://www.varbak.com/kepek/holland-tulip%C3%A1n-f%C3%A9nyk%C3%A9pek-nb14444.jpg

És nem utolsó sorban a sajtok:
A holland típusú sajtok közül a két legismertebb a félkemény sajtok közé tartozó Edami és a Gouda. Mindkettő Hollandiából származik, de ma már Magyarországon is mindkettő roppant népszerű.

Az Edami sajtot, annak ellenére, hogy az egész világon elterjedt, még ma is igen nagy mennyiségben gyártják Hollandiában. A XII. század óta ismert, nevét Edam kikötővárosról kapta, az innen kihajózó tengerészek gyakran vitték magukkal az útra a Balti és a Mediterrán térségbe, sőt az Újvilágba is. (Edam városának környékét a hollandok azóta elhódították a tengertől, így a város ma már nem a tenger partján fekszik.) Az eredeti Edami sajt gömb alakban készült és felületét piros színűre festették. A sajtok tömege 0,5 kg-tól 12-15 kg-ig terjed.

A Gouda sajt nevét legnagyobb piacáról, a Rotterdam mellett lévő Gouda (ejtsd: gauda) városáról kapta. Az eredeti Gouda alakja legömbölyített élű korong volt.

http://cdn.big.bien.hu/files/news/15/11/111807_8_big.jpg
http://cdn.big.bien.hu/files/news/15/11/111807_7_big.jpg


9.A 3. forduló

A görög olimpiák

Görögország esetében nem elég csak az újkori olimpiák eredményit tárgyalni, hiszen a görög olimpiák története egészen az ókorba nyúlik vissza.

Az ókori olümpiák:
Természetesen maga a rendezvény elnevezése is görög eredetű: Zeusznak (a hellének főistene), akit gyakran „olümposzi-nak” neveztek, Olümpiában alakítottak ki szent ligetet. Itt az ő tiszteletére szervezték négyévente az olümpiákat. Az első játékokat valószínűleg Kr. e. 776-ban rendezték (az első feljegyzések ebből az évből maradtak fenn). Már akkor is igen fontos eseménynek számított, hiszen az első olümpia évét, azaz Kr. e. 776-ot tekintették a görögök az időszámítás kezdetének.
Az utolsó ókori olümpiát Kr. u. 393-ban rendezték, az elkövetkező években vallási okok miatt betiltották.

Az ókori és az újkori olimpiák azonban több dologban is eltérnek egymástól:
- a testi sértés SZABÁLYOS volt
- különböző eszközöket használtak (természetesen ennek oka az eltelt majdnem két évezred)
- a díjazottak száma sem egyezett meg
- a sportágak fajtája, sem száma nem azonos
- az ókori olümpiák csak egy, majd öt napig, míg az újkoriak két hétig tartanak
- a díjazás is másképp alakult
- már nők is részt vehetnek az olimpiákon

Az újkori olimpiák Görögországban:
Az első újkori játékokat 1859-ben rendezték Athén főterén, evvel is tisztelegve a régi hagyománynak, ám ekkor még nem volt nemzetközi esemény. Az 1870-es és ’75-ös olimpiát is itt rendezték, avval a különbséggel, hogy a gazdag, sportkedvelő Evangelosz Zappasz (fiatal, görög polgár), aki már az első olimpiát is támogatta anyagilag, most Pánhellén Stadion felújítását vállalta magára, s azt a két olimpiát már ott tartották.
Tartottak még olimpiát Görögországban 1896-ban és 2004-ben.

Igaz, Görögország nem tartozik a legeredményesebb országok körébe az olimpiákon való elért eredményeket nézve, de természetesen ők is büszkélkednek számtalan helyezéssel: összesen 30 arany-, 42 ezüst- és 36 bronzéremmel.
http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g_az_olimpiai_j%C3%A1t%C3%A9kokon

Az 1896-os athéni olimpia logója:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/31/Athens_1896_report_cover.jpg

Az 1906-os görög olimpia logója:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/00/1906_olympics.jpg

A 2004-es játékok logója:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/thumb/8/82/Athens_2004_logo.jpg/372px-Athens_2004_logo.jpg


9.A 2. forduló

Lengyelország Mátyás királya: III. Kázmér (1333. április 25. – 1370. november 5.)
III. Kázmér, másnéven Nagy Kázmér (lengyelül Kazimierz III Wielki) a XIV. században uralkodott Lengyelországban, a Piast-ház utolsó tagjaként. (Kowal, lengyel városban született 1310. április 30-án.)
Politikai kapcsolatait már királlyá koronázása előtt megalapozta, felesége (első a három közül) az egyik litván nagyfejedelem lánya volt, Aldona (aki később felvette az Anna nevet), s a házassággal megalapozta a régen várt nyugalmat a litván rablóhadjáratoktól Lengyelországban, létrejött a lengyel-litván szövetség.
1333. április 25-én koronázták meg Varsóban, s még uralkodása kezdetén sikeresen legyőzte a lengyel trónra vágyó Luxemburgi János, cseh királyt Károly Róbert magyar király segítségével. A diplomáciai békét viszont az 1335-ös visegrádi királytalálkozó hozta meg.
A találkozón három uralkodó, Károly Róbert, magyar, Nagy Kázmér, lengyel és Luxemburgi János, cseh király vett rész, 1335. október végén, ill. november elején, ahol politikai és gazdasági kérdésekről is tárgyaltak. [Visegrádi királytalálkozó: http://hu.wikipedia.org/wiki/Visegr%C3%A1di_kir%C3%A1lytal%C3%A1lkoz%C3%B3 ]
A megállapodások között szerepelt a kölcsönös katonai segítségnyújtás, Luxemburgi János a lengyel trónról való lemondása, ill. Kázmér Sziléziáról való lemondása. Új kereskedelmi utak helyét jelölték ki, hogy kikerüljék Bécs árumegállító jogát.
I. Károly és Nagy Kázmér ezeken felül megállapodott abban, hogyha valamelyikük fiú utód nélkül halna meg, akkor a trón a másikra száll (ha már nem él, akkor a fiára). (Ez a megállapodás csak 1339-ben született meg.)
1342-ben lemondott Pomerániáról a Német Lovagrend javára, aki így folytathatta a terjeszkedést kelet felé.
Kázmér uralkodása alatt végig támogatta a lengyel városok fejlődését. 1364-ben megalapította a krakkói egyetemet (Kázmér igyekezett jó szakembereket tudni maga mellett, s ez az oktatással volt elérhető). Bevezette Lengyelországban a garast (grosz), mint hivatalos fizetőeszközt.
(További információt III. Kázmérról itt találtok:

9.A 1. forduló

Minden országban vannak hasonló és különböző elemei a házasságkötésnek, de nem csak néptől, hanem vallástól is függ, hogy kinek milyen az esküvője.

Szlovéniában a házasság nagyon mozgalmas. A vendégek először a menyasszony házához érkeznek, mint ahogy nem sokkal később a vőlegény is. A ház előtt várakozó vendégek szokták megkérni a vőlegényt, hogy vegyen részt az esküvő előtti játékokban. Több fajta ilyen játék is létezik, tetszés szerint lehet választani közülük.
A legkedveltebb esküvői játék a menyasszony elrablása, ami humoros és sok nevetést tartogat a vendégek számára. Néhány férfi lakója a falunak (már, ha faluról van szó) is a menyasszony házába megy és hagyományos menyasszonyi viseletbe öltözik, eljátszva, hogy ő a menyasszony. (Igen: FÉRFI.) A feladat, hogy egyesével ki kell jönniük a házból és a vőlegénynek ki kell találnia, hogy melyikük az igazi „menyasszony”. (Természetesen az igazi is ott van valahol.) Miután megoldotta ezt a roppant nehéz feladatot, a vőlegénynek adnia kell valamit, például pénzt vagy esetleg értékesebb tárgyat a másik család valamelyik férfi tagjának a menyasszonyért cserébe. Ez az ajándék később az ifjú párhoz kerül, mint nászajándék. Miután a vőlegény átadta a pénzt, találkozhat a menyasszony elrablóival. Nekik be kell mutatnia, hogy elég férfias és határozott ahhoz, hogy magával vigye a menyasszonyt. Itt még több váltságdíjat kell fizetnie jegyeséért, majd egy pohár bort is megiszik velük, hogy bebizonyítsa, méltó a lányhoz. Ám ez még mindig nem elég, demonstrálnia kell fizikai erejét is: egy farönköt kell szétfűrészelnie. Miután ilyen találékony és sokféle feladattal bebizonyította a vőlegény alkalmasságát, így végre elkezdhetik az esküvőt.

Egy érdekes nézet Szlovéniában a házassággal kapcsolatban, hogy a párnak nem elég egyszer házasságot kötnie, ugyanis a templomi esküvőt az állam nem tekinti hivatalosnak, csak ami az anyakönyvi hivatalban történik. Csak ez az egyetlen legális verzió Szlovéniában, tehát ha a fiatalok templomi esküvőt is szeretnének, még egyszer egymás ujjára kell húzniuk a gyűrűket.
Ha egy külföldi pár szeretne ebben az országban házasságot kötni, azt csak az anyakönyvi hivatalban teheti meg.


9.A Próbaforduló

Mi Franciaországban a Balaton megfelelője?

Különböző szempontokból vizsgáltuk meg a kérdést:

A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava. Tehát keresnünk kellett valami NAGYOT:
1. „A legek”

- Az Európai Unió legmagasabb hegye- Mont Blanc, mint ahogy azt a földrajz óráról is tudjuk, 4810 m. Érdekesség, hogy attól függetlenül, hogy Franciaország területének tekintjük, még mindig vitatott, hogy olasz, vagy francia kézen van a csúcs.
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/58/MountBlanc04.jpg
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/42/Mont_Blanc_3D.gif

- A Európa legmagasabb hídja: Millau-i völgyhíd, a Tarn folyó völgyét hidalja át. A viadukt a pilon tetejéig 343 méteres, a legnagyobb és a legmagasabb pillér 245 méteres magasságával a forgalomnak való átadása idején a világ legmagasabb hídja volt. A vízfelület fölött 270 méter magasságban haladó út számára épített 2460 m összhosszúságú híd a ferdekábeles hidak között a világon a leghosszabb is. Csak néhány híd magasabb nála az egész világon, és érdekes, mindegyik a Kínai Népköztársaság területén található.
http://iliketowastemytime.com/sites/default/files/tallest_bridge_in_the_world_millau_viaduct_france5.jpg
http://4given2serve.files.wordpress.com/2008/07/image001.jpg

- A Európa leggyorsabb vonata: TVG. Legnagyobb sebessége: 300 km/h. Teljesítménye: 8800 kW. Tömege: 416 tonna. Azt hiszem, a számok magukért beszélnek. A vonalat 1981-ben nyitották meg, azóta Franciaország egyik szimbólumává vált. A legsikeresebb nagy sebességű vasútnak számít a világon a Japán Shinkansen után, megelőzve a német ICE rendszert is
http://puzzle-net.hu/kepek/kepek42/20090926180924-77558.jpg
http://travelline.hu/image.aspx?id=1d74f58b-ee5a-455a-932a-3d5f5531b0a1&view=1b4c458d-334e-43b0-a8bb-2582bede3517

2. Turisztikai látványosság

- Ahol az álmok valóra vállnak: Disneyland. A Disney mesék gyerekkorunk legszebb történeteit mesélték el csodálatos grafikát használva. Hát kérdezem én: Ki ne szeretne találkozni Mickey egérrel? A Párizsi Disneyland erre a legalkalmasabb hely. A legkülönfélébb témájú parkok között választhatunk, természetesen mindegyik egy-egy Disney meséhez kötve. A sok szórakozást ígérő hatalmas vidámpark garantáltan felejthetetlen élményt nyújt minden korosztálynak.
http://www.youtube.com/watch?v=4bFzw5YJLmo&feature=related
http://utazas.net/uploads/Disney/PAR/Disneyland-paris.jpg
Több információt és a szezonális rendezvényeket megtalálod a Disneyland hivatalos, magyar nyelvű oldalán: http://www.disneylandparis.hu/

- A francia Riviéra. Másik nevén az Azúr turisták ezreit vonzza évente Franciaországba. A part a Földközi-tenger partvidékének Marseille-től Mentonig terjedő szakasza, aminek hossza körülbelül 120 km.
http://www.luxuo.hu/kepek/img0013.jpg
http://1.bp.blogspot.com/_ESYSKjDkueY/TGhg-9ynxDI/AAAAAAAAAI0/1j7dNaujqUE/s1600/nizza+02.JPG

- A téli sportok fellegvára: Az Alpok. Nagyszerű adottságainak köszönhetően Franciaország síterepei a legnépszerűbbek közé tartoznak Európában. Modern üdülővárosok és kis falvak váltják egymást a nagy kiterjedésű hegyvidéken, így mindenki talál maga számára kedvezőt.
http://pctrs.network.hu/clubpicture/4/4/7/_/francia_alpok_447219_95076.jpg
http://www.utastours.hu/Dinamic/Orszag/9/51022_mont_blanc_1600small.jpg

3. Játék a nevekkel:

- Kis Velence
Kis Velenceként vagy francia Velenceként emlegetik a francia Riviéra partján található PortGrimaud-ot, mert sok kis mesterséges lagúnából áll, a szigetecskékre épültek a házak.
http://www.brodyaga.ru/images/France/Port%20Grimaud%202%20brodyaga.ru.jpg
http://www.marina-port-grimaud.com/marina-port-grimaud-images/port-grimaud.jpg

- „Öreg hölgy” vagy „Csúfság”?
Az Eiffel torony már megépülése óta megosztotta Párizs, sőt egész az Franciaország lakosságát. Voltak, akiket már akkor is elbűvölt az akkoriban még modernnek számító építmény, de akadtak olyanok is, akik a lebontását követelték. Például, ha a szóbeszéd igaz, akkor volt egy férfi, aki minden nap az Eiffel torony melletti kávézóba járt kávézni. Egy nap megjegyezte neki a pultos. „Maga aztán igazán szeretheti az Eiffel tornyot, ha minden nap itt issza a kávéját.” „Szereti a fene!- válaszolt neki a férfi-„Ez az egyetlen hely Párizsban, ahol nem kell néznem ezt a csúfságot!”
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/Tour_eiffel_at_sunrise_from_the_trocadero.jpg/250px-Tour_eiffel_at_sunrise_from_the_trocadero.jpg
http://users2.ml.mindenkilapja.hu/users/epitmenyek/uploads/parizs-nevezetessegek-eiffel-torony.jpg