9.D 5. forduló

Míg Észtország és részben Lettország inkább Skandináviához áll közel, Litvániában a közép-európai szokások a jellemzőbbek.

A Szent Iván éji ünnepségek

Kezdete: június 23. Az ünneplés módjában a litván pogány ősvallás nyomait fedezhetjük fel.  A litvánok ilyenkor vidékre utaznak, hogy a tavak és a fenyőerdők között ünnepelhessenek. Az alkalomra különleges söröket, sajtokat és pástétomokat készítenek, koszorúkat fonnak, és a ház körül mindenütt virágokat és gyógynövényeket akasztanak ki. Ez utóbbiakról azt tartja a hagyomány, hogy szerencsét hoznak és távol tartják a gonosz szellemeket.

A “Rasos” olyan népi fesztivál, amelyet a nyári napforduló alkalmából tartanak Litvánia “Samogitia” nevű északnyugati tartományában. A litvánok részben ma is élő legendát elevenítenek fel e napon. A vizek “megkoszorúzása” mellett énekelnek, mesét mondanak, táncolnak. A tűzugrás is szokás.

Karácsony

(december 24-25) Litvániában még ma is őrzik a korai téli napfordulós ünnepségek egyes hagyományait. A Karácsony december 24-én kezdődik, ekkor a litvánok egész nap böjtölnek. Amikor az esti égen megjelenik az első csillag, az egész család összegyűlik, és egy különleges, 12 fogásos ünnepi vacsora kerül az asztalra. Eredetileg a 12 fogás az év 12 hónapját szimbolizálta, ma – a kereszténység elterjedésével – Jézus Krisztus 12 apostolát jelképezi. Ha a család valamelyik tagja az év során meghalt, akkor neki is tesznek terítéket az asztalra. A vacsora után a családtagok megajándékozzák egymást, és különböző játékokat játszanak. A család elmegy az éjféli misére, vagy Karácsony napján a kora reggeli misére.
A szájhagyomány szerint a karácsonyi időjárás is nagy jelentőséggel b! ír. Amennyiben Karácsonykor havazik, Húsvétra kizöldülnek a fák. „Fekete” Karácsony esetén viszont még Húsvétkor is havazni fog.

Comments

Powered by Facebook Comments


Comments are disabled.