12.D 5. forduló

Észtország egy,a régen Szovjetunió által megszállt ország, mely Kelet-Európában található. Északon a Finn-öböllel, és nyugaton a Balti-tengerrel határos. Fővárosa Tallinn, mely az északi partján fekszik.

Mint minden országban, Észtországban is, az év első ünnepe január 1-je, melyen az újév eljövetelét ünneplik. Észtországban különleges ünnepnap volt 2011. január elseje ugyanis ezen a napon Észtország is bevezette az Európai Unió közös pénznemet, az eurót.

Nem sokkal újév után következik a vízkereszt, más néven háromkirályok ünnepe mely egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek.

Február első ünnepe a hó második napjára esik, mely a Békeszerződés évfordulója, amit 1920. február 2-án kötöttek meg Tartuban, s a szerződő felek Észtország és a Szovjet-Oroszország volt. Ezzel a békeszerződéssel Szovjet-Oroszország elismerte Észtország függetlenségét.

Ezek után körülbelül fél hónap elteltével Észtországban február 24-én a Függetlenség Napját ünneplik, mely az 1918-as Észt Köztársaság megalakulásának évfordulóját ünnepli. A függetlenség kikiáltása után Észtország függetlenségi háborút vívott keleten Szovjet-Oroszország, délen pedig a balti-német erők ellen. Ezen háború során megvédte határait, majd 1920. február 2-án Tartuban Békeszerződést kötött Szovjet-Oroszországgal.

Márciusban az egyetlen észt ünnep –az Anyanyelv napja melyet március 14. én tartanak.

A következő pár ünnepnap a húsvéthoz kapcsolódik, és ezen ünnepek dátumai évenként változnak, és mint az újévet, ezeket az ünnepeket is világszerte tartják. Ide tartozik Nagypéntek, Húsvét vasárnap és Húsvét hétfő. Észtországban  május 1- én –a tavasz ünnepét tartják. Ezt követi az ismét váltakozó dátumú Pünkösd vasárnap mely a húsvét utáni 7. vasárnapon van megtartva.

A következő ünnep egy világszerte megtartott és kedvelt ünnep az Anyák napja melyet május első vasárnapján tartanak és amelyen az anyaságról emlékezünk meg.

A nyár első ünnepe június 4-e az Állami Lobogó napja. Az észt trikolórt 1884. június 4-én szentelték fel először az Észt Egyetemi Hallgatói Szövetség zászlajaként.

Minden országban van egy nap mely a múltban történt tragédiákról emlékezik meg. Észtországban ez Június 14-e a Gyász és a Megemlékezés napja. 1941. június 14-én zajlottak az első tömeges deportálások a balti országokban. Ezen a napon több mint 10 000 észtet telepítettek ki Szibériába. A második nagy deportálás 1949 márciusában zajlott, amikor több mint 20 000 észt került Szibériába. Az 1940-es években összesen több mint 60 000 észtet végeztek ki vagy száműztek Szibériába.

Ezt követi Június 23.- a Győzelem Napja (Võidupüha) az észt erők győzelmének napja a balti-német egyesített erőkkel szemben (melyet a Landeswehr vezetett) Võnnu (Cesis, Lettország) városának közelében 1919-ben. A csata során az észt haderő megakadályozta, hogy a balti-németek visszaszerezzék az ellenőrzést a régió felett. Ezt a napot fontos hivatalos ceremóniák kísérik.

A győzelem napjának ünnepségeit szorosan követi a nyári napéjegyenlőség ünnepe mely június 24-én tartandó.

Ez az ünnep Szent János (Magyarországon Iván) napja, vagy Nyári napforduló (Jaanipäev) ünnepségeit a 23-ról 24-re virradó éjjel rendezik. Ez a nap a nyári napfordulóhoz közel eső egyik leghosszabb nappalú nap az évben, melyen az alkony és a hajnal összefonódni látszik. Az egész éjszakás ünnepet örömtüzek és máglyák, valamint jellegzetes népszokások és ételek kísérik.

Egy hónap elteltével érkezik egy olyan neves nap mely hazánkban is piros betűs ünnepnek van tartva, amely Észtországban nem más, mint augusztus 20-a A Függetlenség helyreállításának napja. Az 1991.es augusztusi Szovjetunióbeli drámai események a balti országok függetlenségének kikiáltásához vezettek. 1991. augusztus 20-án Észtország deklarálta függetlenségének visszaállítását, annak történelmi jogfolytonosságára hivatkozva.

Mivel Észtország egy, a szovjetek által megszállt ország volt, ezért többször tett kísérletet a megszállás megtörésére. Erre szeptember 22-én az Ellenállás napján emlékezünk. 1944. szeptember 22-én a szovjet hadsereg megszállta Tallinnt. Az észt nemzeti trikolórt eltávolították a Pikk Hermann torony zászlórúdjáról és a helyére felvonták a megszállás szimbólumát, a szovjet zászlót.

A mindenki számára ismert Mindenszentek napját november 2-án ünneplik.

A következő ünnep egy új talán még kissé szokatlan ünnepek közé tartozik mely még kevésbé ismert és elterjedt. Ez az Apák napja. A 20. század elején kezdték el megtartani ezt az ünnepet az anyák napja párjaként. Az apaságot és a szülői szerepet ünneplik ilyenkor. Ilyenkor emlékeznek az apákra, nagyapákra és a többi férfi elődre. Az apák napját világszerte számos különböző időpontban ünneplik. Ezen a napon általában ajándékot adnak az apáknak, és ilyenkor a család általában együtt van.

Az eddig említett ünnepek között több is a függetlenségéért harcoló Észtország ünnepnapja volt. Ebben a sorban következő ünnep November tizenhatodika – A Függetlenség deklarálásának napja.

Az év utolsó jeles eseménye nem más, mint a Karácsony melynek dátuma világszerte ismert december 24. – Szenteste, december 25 – Karácsony estéje és december 26 – Karácsony másnapja.

Észtország, mind nemzeti, mind más országokkal közösen tartott ünnepekben is gazdag. Ünnepeit jellemzi a függetlenségért való harc, a hovatartozás kinyilvánításának szándéka és a nemzethez való hűség kimutatása.

Comments

Powered by Facebook Comments


Comments are disabled.